Ma sokan – köztük egyházi vezetők is – gyanakodva néznek a masszázsra, mintha valami idegen, pogány rituálé lenne. Pedig ha valaki nem csak olvassa, de érti is az írásokat, láthatja: a Biblia nem ismerte a „masszázs” szót, ők ezt kenetnek hívták. Amikor Mária Magdolna megkente Jézus lábát a drága nárduszolajjal, vagy amikor az apostolok olajjal gyógyítottak, valójában ugyanazt az érintést és energiát használták, mint amit több mint 35 éve tanítok. A lényeg itt van elásva: Az érintés ereje: Az egyház évszázadokon át tiltotta a testi érintést, sőt, üldözte is azokat, akik így gyógyítottak. “Jó esetben” ma is csak egy apró keresztet rajzolnak a homlokra, pedig a gyógyítás ennél sokkal mélyebb folyamat. Az olajok titka: Nem mindegy, mivel dolgozunk. Régen tömény illóolajokkal és pontos receptekkel gyógyítottak – ezek egy része a Bibliában megtalálható, de az ősi recepteket a Vatikán ma is őrzi, nem adja a nép kezébe. Miért? Mert az igazán hatékony kenet nem csak a testet, de a lelket is megérinti, és ez a tudás hatalom. Hit nélkül nem megy: Sokan beleesnek abba a hibába, hogy szétválasztják a „nyugati” és „keleti” módszereket, mintha a gyógyulásnak vallása lenne. Pedig a gyógyítás hitvallás. Aki fél a „keleti” technikáktól, az valójában a saját testének és lelkének egységét nem érti (itt fontos leszögezni, a gyakorlati technikáról szólok, és nem a vallásról, a hitről). A masszázs tehát nem luxus és nem rituálé, hanem azt megfelelően végezve, a bibliai kenet mai formája. Aki keres, az talál, és aki engedi, hogy a kezünk és az olajok által a hit dolgozzon rajta, az nem csak a fájdalmaiból, de a szellemi fásultságából is felépülhet. Ne csak nézzünk, lássunk is a felszín alá: a gyógyulás ott kezdődik, ahol a test és a lélek újra szót ért egymással. Ne feledjük, nem minden masszázst végző képes kenetet adni, de minden hittel rendelkező kenetet adó képes masszírozni.